Búcsúzó 가사

Búcsúzó Ideje már bujdosásimnak, Eljött már távozásomnak. Bús-szomorú utazásomnak, Fájdalmas és nehéz búcsúzásomnak. Angyalodat én Istenem, Küldjed hogy kísérjen engem! Hosszú utamban vezéreljen, Minden ártótól, gonosztól megmentsen! Az messzi ismeretlenbe megyek. Véletek többet már nem lészek, Ha újra nem is láthat szemetek, Azért rólam el ne feledkezzetek! Sorsom akármerre mégyen, Rólatok el nem felejtkezem, Minden járáson-kelésen Véletek lesz majd emlékezetem! Hajnalnak fénye, vezess az úton, Mély, sötét éjszakán, láng, vigyél át! Szél és felhõk, távoli erdõk, Föld takarja el bús lábam nyomát. "Feljött a nap tisztulásra, indulni kell más tájra. Pázsit fogja a nyomomot, nem járom udvarinkot. Mikor megyek hazafelé, nyílik az ég kétfelé. Ragyognak rám csillagok, mer' tudják, árva vagyok."