Összetört Szivárvány کے بول

Messzi láng gyenge fénye remeg felém, kísér tovább Mögöttem, jár s a halvány fényben, szememben ég a szürke táj Ó emlékként csak a szívnek fáj, ha színtelen a világ Ami mélyen õrzi a fény titkát a csillogó szivárványt De egy tiszta kéz melegsége színeket rejt s a palettán Ott a szívnek minden árnya a sötét kéj és a fénylõ báj Hát fess új hajnalt hulló csillagot s alkonyt, ami zár Ne hagyd szívemben összetörve a csillogó szivárványt Mert nem éreztem már a vörösnek izzását, az aranyt a hajnalon át, a fekete fájdalmát. A zöld kevély szavát, a kékség ringását, a fehérnek vigaszát, a bíbor mély álmát.