Az Éjszaka Császára کے بول

Azt hitték sokan vége, de csak most kezdődik. Úgy látták sokan eltűnt, de csak most fog felemelkedni. Úgy érezték nincs itt, de mindig itt figyelt valahol. Az árnyékból les; maga az árnyék, nincs semmi Hozzá fogható, szépsége páratlan, ő az éj, Ő nekem minden, foglya vagyok az éjszakának Ébenfekete lelkének én is darabja vagyok. Magányomba rejtve, míg rám nem találnak, Csak ő szól hozzám, de így is csak suttogva, Nehogy ijedtség támadjon bennem hirtele Lététől mert ő bennem van, bennem is volt, Mily' szerencsés vagyok, hogy ezáltal ismerem Éjszínű lelkembe ő varázsol holdfényt. Mint bagoly, éjszaka nélkül én sem léteznék, Kell nekem, hogy éljek (vagy haljak). Vigyázz Rám, tartsd rajtam az éjnek két szemét!