Текст песни 100

Írtunk már fûrõl, írunk majd fáról az egyetlenrõl ami még fellángol Írtunk már kõrõl, vasakaratról, az aranykorról és a szarról Írtunk Napokról, s / írtunk a Holdról, írtunk Jókról és Gonoszról Írtunk Otthonról, Mennyrõl, Pokolról, f / agyhalállal küzdo farkasokról lekirályoztak leparasztoztak leisteneztek lesátánoztak Tartottunk gyertyát, gyújtottunk fáklyát, tolmácsoltuk Szellemek rémálmát Húztunk boszorkát, gyûrtünk le Sárkányt, s a Marsra vittük Vénusz 1000 lányát Kitiltottak fenyegettek kianalizáltak és leprimitíveztek Buzdítottunk: mondtuk, hogy akard Véres eszed tokjában van a kard Mi: angyaltollal, õk: cenzúrával VÁMPírt döftünk tompa ceruzával (a) leírtak meg/bíráltak elítéltek lenáciztak Ez a 100. dal, ami épp olyan szar mint az Élet ebben is túl sok a jaj, amibõl lehet baj, mint / a népnek aki cirkuszt akar, de ha haza / zavar tán megérted ez is lelkünkbõl van és szívekbe mar, mint a méreg