Ezredeken át 가사

Fakó lóra ül majd holnapután Ahogy megíratott a vízben Ahogy megíratott a homokban "Hová viszel, fakó ló?" "Fakó lóként jöttem Jer velem az erdokbe Fakó lóként jöttem Dalos dombokon túlra Csodamezokön túlra Dalos dombokon túlra Nyargaljunk a legendába Érezzük az álmodó hatalmát Nyargaljunk a legendába Királyno lész A természet alkímiája által Királyno lész" "Miért jöttél, virágért avagy gyümölcsért, Vagy kelyhem remego véréért, amely az alkony illatát rejté? Vigyázzz! A ringó habok édesnek tunhetnek, Ám a mélység méhe a sötét mérhetetlen tömegét hordja! Nem tudod, fakó ló? "Mivégre félném mivégre félném a sötétet? Nem hajol a nap is estébe Hogy még szebben ébredjek? Éjjel a napfény szunnyadó csillagokban És nyugtalan holdban él Lám! Fakó lóként jöttem Jer velem az erdokbe Fakó lóként jöttem Dalos dombokon túlra Csodamezokön túlra Dalos dombokon túlra Nyargaljunk a legendába Érezzük az álmodó hatalmát Nyargaljunk a legendába Királyno lész A természet alkímiája által Királyno lész" Jer hát ünnepelni Testet és lelket A mitológia Mélyen zúgó árján át!" "Ezredek!" Fakó lóra ült Egy reggel, midon a tavasz eljött Meséli a víz Meséli a homok