Paroles de Úri Toborzó

Hússzor ezer kapás paraszt Nyeli dühét, búját, éhét Hajtják védni, mit nem ismer, s Nem látja bajai végét Állj fel, állj ki, te hazád is Add a véred, add életed Győzz nyomorult fegyvereddel Éhkoppot tovább nyelheted Vedd jutalmad, adó, korbács Gőgös szolgál játékszere Döglesz éhen, hulljon forgács Árokba kaparnak bele Asszonyodat korcsok űzik Gyermeknek rongyos ruhája Vigaszod csak kaszapengés És csontoknak muzsikája Nehéz vasból, hideg fémből Rozsdaverte trónszék épül Égő hússal, izzó vérrel Hű szolgáknak osztályrészül Vezérük elkínzott testét Fogaikkal megszaggatták Mint farkasok, hozták vesztét Csontját trágyába kaparták Vadvirág, azok a fák Hogyha nem nyílnak tovább, keserves Puszta lesz a föld Könnyeket sír majd a világ Anyaföld, sudár fák Ha már nem várnak csodát Keserves puszta lesz az ég Megtisztító tűzben minden elég