Paroles de Útközben Valahol

Mentünk az úton át, Nevettek ránk a fák, Kezünkben virág és bor, S megálltunk néhány percre Útközben valahol. Valahol, valahol. Muskátlis ablakok, Virágos házsorok, Szökőkút kék vize forr, S te elmaradtál Útközben valahol, valahol, Valahol, valahol. Feledni már Én jól tudom, hogy nem lehet, Minden perc fáj, Ó, ha nem vagyok veled. Megyek az úton át, Kopárak már a fák, Cipőmre rászáll már a por, De egyszer megtalállak Útközben valahol, valahol, Valahol, valahol. Megtalállak Útközben valahol, valahol, Valahol, valahol