Paroles de Az Út Itt Most Véget Ért

Én láttam, mikor elfáradt az utolsó angyal, És sebektől vérezve térdre hullt. Odafönt már nem vigyáznak ránk, Elfordul tőlünk a mennyország. Én láttam, mikor elfáradt az utolsó anygyal, És törött szárnyakkal a mélybe hull. Még hallom hangod ahogy halkan mesél, De álmainket szétszórta a fény. Refrén: Mért fáj ismerni a múltat? Mért fáj kutatni az újat, Megöl az idő, nem koppan az eső Mért fáj mégis minden, ha meghaltál értem? Én láttam, mikor elfáradt az utolsó angyal, És sebektől vérezve a földre hullt, Sírjánál állok és csend vesz körül, Egy ember volt, aki már nem repül. Mért fáj ismerni a múltat? (ismerni mindent, még kérlek) Mért fáj kutatni az újat, (hogy mikor hívlak téged) Megöl az idő, nem koppan az eső Mért fáj mégis minden, ha meghaltál értem? Mért fáj ismerni a múltat? (ismerni mindent, még kérlek) Mért fáj kutatni az újat, (hogy mikor hívlak téged) Megöl az idő, nem koppan az eső Mért fáj mégis minden, ha meghaltál értem?