Paroles de Könnyek Útja

Megszülettem az arcodon, Elsápadtam a harcokon, De végül észre sem vettem: Hogy csupán egy könnycsepp lettem. Hogy miért vagy kiért ejtettél, Nem tudom, de ezzé tettél: Emlék a szívedrõl, Emlék a lelkedrõl, Emlék a szemedbõl… Felszáradok a gonddal, Együtt az égõ nappal, Elpárolgok a fényben, Hogy lángod örökké éljen. Megszülettem a szemedbõl, Mint egy utolsó emlék. Bejártam sápadt arcod, Mint rég. A szemed sarkából egészen Az állad vonaláig, Könnycsepp voltam, egy emlék. Egy emlék… Mikor könnyek nélkül sírtál, örökké száraz szemmel, Ha a tengerekbe kívántál Én akkor is megszülettem.