Songtext von Bocsásd Meg A Bûnömet

Fiú: Egyre nõ a távolság Hol jársz, vagy hol vársz rám Olyan nagy szükségem van most rád... Gyere, kérlek, adj reményt! A sötétbe hozz most fényt! Vezess át az éjszakán! Holnapra késõ már...túl késõ már Bennem nincs már senki Bennem nincs már semmi Testem többé nem fáj És nem érzek félelmet sem... Ütnek, vernek, kínoznak, Kérdeznek, aláznak. Mit mondok, nekik fáj- Tudják jól- nem hazugság. Csak jó és rossz út van- Az ember választhat. Én is választottam, Tévedés volt talán, nem tudom... És ha eltûnik szívembõl Ez az álnok hit, Akkor majd gondolj rám, Mert már nincs igazság! És az élet megy tovább Tévedés volt, semmi más Újra elborít a szenny, Az önzõ, öntelt õrület. Testem többé nem kell már Úgysem vehetném hasznát Szívemben nincs félelem, Végleg elmúlt... ANGYAL II.: "Figyelj ember, mit beszélsz Gyere, nézd meg, hogy hol élsz! Hazug vágyak hajtanak, Ez a sorsod ember! Mindig, mindent elhiszel, De a lelked én viszem el A Tagadásnak Szellemét Nehogy ismét szentnek nézd!" Az élet úgyis megy tovább Nem haragszom rád, világ. Elvesztem, az én hibám Jót akartam, csak ez fáj... És a Fények Földje vár, Ha tényleg nem volt hazugság. Õrizd jól emlékemet, Bocsásd meg a bûnömet! Testem többé nem kell már, Úgysem vehetném hasznát Bocsásd meg a bûnömet, Õrizd jól emlékemet!